Baleset céges autóval - Ki a felelős és hogyan rendezhető jogilag?

Egy céges autóval elszenvedett baleset nemcsak a sofőrnek, de a munkáltatónak is komoly fejtörést okoz. Felmerül a kérdés: vajon ki viseli a felelősséget és az esetleges személyi sérüléssel járó, de leginkább anyagi kárt? A válasz összetett, hiszen egyszerre kell figyelembe venni a közlekedési szabályokat, a biztosítási feltételeket, valamint a munkajogi előírásokat. Cikkünkben közérthetően, mégis szakszerűen járjuk körül, ki a felelős egy céges autós balesetnél, és miként rendezhető jogilag a kialakult helyzet.

Először is azt kell tisztázni, hogy milyen típusú negatívumok, károk jöhetnek relevánsan szóba? Beszélhetünk szabálysértési felelősségről, avagy közigazgatási felelősségről annak függvényében, hogy közúti balesethez milyen típusú szabályszegés vezetett. Mivel e két felelősség közötti különbségek feltárása, valamint azokért való helytállási kötelezettség témája terjedelmében már külön cikk tárgyát képeznék, érjük be most annyival: a szabálysértési felelősség szubjektív, míg a másik objektív. Ez azt jelenti, hogy az első esetben a szabálysértési hatóságtól elvárt a körülmények hitelt érdemlő módon való bizonyítása, míg a másiknál viszont a szabályszegőtől elvárt a marasztaló döntésben leírtak ellenbizonyítása a mentesüléshez.

Egy példával szemléltetve, ami mégiscsak kapcsolódik témánkhoz: a gyorshajtási bírságok kérdése. Céges autókról révén szó, azok vagy a munkáltató tulajdonát képezik, vagy jellemzően lízingeli azokat egy vállalkozástól. Mivel a gyorshajtást közigazgatási bírsággal büntetik, annak megfizetésére a tulajdonos / üzemben tartó köteles, így tehát a munkáltató, avagy a lízingbe adó. Fontos az is, hogy az ilyen helyzetekre a cégek előre felkészüljenek: érdemes cégautó-használati szabályzatban rögzíteni, milyen esetekben viseli a kárt a cég, és mikor kell azért a sofőrnek helytállnia. Egy jól megfogalmazott belső szabályzat rengeteg későbbi vitát előzhet meg.          Ennek okán– és egyébként jogilag konzekvensen – az ebből eredő kárt a munkáltató mindig áthárítja a gépjárművel valóban gyorshajtó, így a kihágást ténylegesen elkövető munkavállalóra.

Mindezektől elkülönítetten kezelendő a személyi vagy anyagi kár rendezésének vonala: tehát amikor nemcsak szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indul, hanem anyagi kár vagy akár személyi sérülés is keletkezik. Ilyenkor általánosságban biztosítási-kártérítési oldalról vizsgálva a képlet egyszerű: ha munkavállaló okoz kárt céges autóval, úgy a kártérítési felelősségért a munkáltató kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója szavatol. Ellenben, ha a céges kocsival közlekedő munkavállalónak okoznak kárt, úgy a károkozó másik fél biztosítójától elvárt a felelősségért való szavatolás.

Munkajogi oldalról lesz igencsak érdekes a kérdéskör: mi történik akkor, ha munkavállaló a céges tulajdonú gépjárművel kárt okoz, és a biztosító fizeti a kárt? Természetesen romlani fog a bonus-malus besorolás, növekedni fog a fizetendő biztosítási díj, de ne feledkezzünk meg a gépjárműben szintén nagy valószínűséggel esett kárról sem, hiszen annak reparálását legfeljebb a munkáltató CASCO-ra tudja elvégeztetni, ennek hiányában a helyreállítás (munka,- és anyagköltség) teljes megtérítési is a munkáltató nyakába szakad. A hatályos kártérítési munkajogi szabályok értelmében a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ennek bizonyítására a munkáltató köteles! Fontos, hogy a folyamat semmiképpen sem járhat az a munkavállaló béréből egyoldalúan való levonással, ahogy ez sajnos pedig a gyakorlatban rendre előfordul. Ez utóbbihoz a munkavállaló egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata, avagy jogerős hatósági vagy bírói döntés szükséges.

Ha tehát bizonyítást követően megállapítást nyer a munkavállaló kárfelelőssége, a kártérítés mértéke kerül előtérbe: a munkajogi jogszabályok szerint a felelősség legfeljebb a munkavállaló négyhavi távolléti díjáig terjedhet, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt megtérítése követelhető. Amennyiben a munkáltató rendelkezik CASCO biztosítással, úgy kárigénye az önrészre redukálódik a munkavállalóval szemben.

Hogy alakul a kárfelelőssége személyi sérülés esetén? Lesz eltérés?

Nos, az anyagi kár mellett a személyi sérülés kérdése a munkáltatóval szembeni kárigényt keletkeztet a munkavállaló oldalán: a munkavállalónak ugyanis – természetesen a baleset körülményeit figyelembe véve – a munkaviszonnyal összefüggésben az egészségében kárt okoztak. Ismételten külön cikk témáját képezi a munkavállaló-munkáltató kártérítési felelősségének alapos összehasonlítása, annyi bizonyos, hogy a munkáltató a munkavállalóhoz képest jóval nehezebben mentesül a felelősség alól. Ennek okán könnyen megeshet, hogy például egy kamionsofőr, aki idegenhibás személyi sérüléssel járó közúti balesetet szenved, az okozó biztosítójához fordulhat az őt ért vagyoni és nem vagyoni kárának (sérelemdíj) megtérítése végett, azonban annak sikertelensége esetén munkáltatójától is igényelhet kártérítést (sérelemdíjat). Ilyenkor vizsgálat tárgyává teszik többek között azt, hogy volt-e biztosítva a sofőrnek kellő pihenőidő, vagy akár egyéb aspektusból azt, hogy a munkáltató biztosította-e az egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket (például érvényes forgalmi engedéllyel vagy vizsgával rendelkező kamionnal utasítja a munkavállalót munkavégzésre).

A különböző esetek vizsgálata természetesen rendre egyedi mérlegelést igényel, azonban összegzésként megállapítható, hogy az incidensek túlnyomó többsége a cikk közepén megfogalmazott (az okozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója szerinti) felelősséggel magyarázható. A munkavállaló által okozott közúti balesetekből eredő kár megtérítését a munkáltató pedig csak alapos bizonyítást követően követelheti általában limitáltan, ha rendelkezik CASCO biztosítással, akkor annak önrésze, de legfeljebb a munkavállaló négyhavi távolléti díjának erejéig, szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás esetében azonban a teljes kár követelhető. Munkavállói oldalról az elszenvedett idegenhibás közúti balesetből eredő vagyoni vagy nem vagyoni kár megtérítéséért az okozó biztosítója köteles elsősorban helytállni, azonban a munkáltató felelőssége is vizsgálat tárgyává tehető.

Jogterület: kártérítési jog

Szerző: dr. Berta Bendegúz

Forrás: https://www.legitimo.hu/