A járműkövető rendszerek jogszerű alkalmazása levezethető az Alaptörvényből, ezzel együtt felhatalmazást kaptak jogszabály alkotásra jogosult személyek is a rendszer működtetésére. Maga a jogszerű telepítés tehát szépen lekövethető a jogalkotás folyamatából.
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy egy baleset során mennyiben használhatóak fel a rendszerből kinyerhető adatok? Lássuk be, a technológia fejlődésével egyre tágabb teret kapnak a nyomkövető rendszerek. Erre a jognak is reagálnia kell, más kérdés, hogy ez a gyakorlatban milyen gyorsan történik meg.
Párhuzamként jó példát lehet hozni a drónok használatának részletszabályainál. A társadalmi igény megvolt a szabályozás pontosítására és kiterjesztésére is, akár pl. birtokvédelmi vagy személyiségjogi védelmi szempontok miatt. A szabályozás ugyanakkor meglehetősen sokat csúszott. Ha már a személyiségi jogokat említettük, azok a most taglalt témánál is fontos szerepet fognak kapni.
Első kérdésünk, hogy egy baleset során a pontos körülmények tisztázása mennyiben múlhat a járműkövető rendszeren, felhasználhatóak-e korlátlanul az adatok?
Vegyük külön azt, hogy amennyiben a közúti közlekedés szabályait megsértjük, szabálysértési-, vagy büntetőeljárást indítanak a balesettel érintett féllel vagy felekkel szemben. Másik oldalról pedig a gépjárműben keletkezett kár megtérítése merül fel, ezt a polgári jog szabályai rendezik.
Bizonyítás szabálysértés vagy bűncselekmény esetén
Első esetben a nyomozóhatóságnak (rendőrség), majd pedig a vádhatóságnak (ügyészség) kell kétséget kizáróan bebizonyítania a bűnösséget. A magyar jogrendszer a szabad bizonyítás elvét követi. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a törvényben felsorolt bizonyítási eszközök nem teljeskörűek, azok kiegészülhetnek olyan adathordozó eszközökkel is, amelyek fontos információt tartalmaznak. Másrészt ebből az elvből következik az is, hogy a bíróság szabadon mérlegelheti ezeket a bizonyítékokat, egyik bizonyítási eszköz sem fentebbvaló a másiknál, tehát egy járműkövető rendszerből kinyerhető adat is belefér a keretbe.
Külön nevesíti a tárgyi bizonyítási eszközt a törvény szabálysértésnél és bűncselekménynél is. Ez minden olyan dolgot jelent, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza. A tárgyi bizonyítási eszközt a hatóság pedig lefoglalhatja, az adatot megismerheti. A büntető eljárás során pedig a jogszabály ismeri az elektronikus adat fogalmat is, ami a tárgyi bizonyítási eszközök szabályaival egyezik meg.
A fentiek alapján tehát a hatóságoknak nincsen jogi akadálya abban, hogy a járműkövető rendszerből adatokat nyerjen ki, és azokat a bizonyítási eljárásban is felhasználja.
Bizonyítás a kártérítés megítélésénél
Polgári eljárásnál ugyanúgy a szabad bizonyítás elve érvényesül. A büntető- vagy szabálysértési eljárással szemben, a polgári jogi eljárás során a jogsértő bizonyítási eszközöknek nem elhanyagolható szerepük van. Az adott „iparág szabályai” irányadóak abban, hogy magát a járműkövető rendszert, az érzékelőket miként kell telepíteni. Ez tehát műszaki szakkérdés lesz.
A működési feltételekre előírásokat adhat meg maga a jogalkotó is, ezt látjuk pl. a 8/2022. ORFK utasításban (rendőrségi hatáskör), illetve az 58/2015. BM rendeletben is (belügyminisztérium hatálya alá tartozó szervekre vonatkozik). Jogilag arra kell figyelni, hogy a személyiségi jogok (képmás és hangfelvétel) ne sérüljenek, illetve az adatvédelmi előírások, elsődlegesen a GDPR betartása megvalósuljon. Ilyen pl. a tárolás korlátozottsága, az adatok indokolt, csak a célhoz kötött kezelése.
Amennyiben a rendszerben rendellenességet tapasztal a felhasználó, vagy magát a rendszert kezelő cég, fontos hogy a kettejük közötti jogviszony alapján értesítsék egymást. Ezt követően az ő megállapodásuk irányadó arra, hogy ki orvosolja a helyzetet. Jogilag nincsen akadálya annak sem, hogy kettejükön kívüli harmadik személy vegye ki a részét a szükséges lépések megtételéből.
A bíróságot önmagában a bizonyíthatóság fogja érdekelni. Ez alatt azt értjük, hogy ha az eszköz, felvétel, az adat alkalmas arra, hogy valamilyen tényt bebizonyítson, a bíróság azt figyelembe veheti a szabad bizonyítás elve alapján.
Ha az adatvédelmi vagy adatbiztonsági szabályok betartása a telepítés során nem történt meg, akkor az polgári jogi szempontból jogsértő bizonyítási eszköznek minősül. Esetünkben, a rendelkezésre álló adatokat akkor hagyja figyelmen kívül a bíróság az eljárásjogi szabályok alapján, ha személyiségi jogot sértene a bíróság elé terjesztés, illetve ha jogsértő módon keletkezett vagy szerezték meg – a telepítési szabályok megszegése.
A személyiségi jogsértésnél pedig az arányosságot vizsgálja a bíróság. Megnézik, hogy melyik az „erősebb” érdek az adott helyzetben: a személyiségi jog sérthetetlensége, vagy ugyan lehet sérül a személyiségi jog, de az nem olyan mértékű, hogy az igény eldöntése szempontjából az egyébként jogsértő bizonyítékot ne lehetne figyelembe venni. Itt tehát esetről esetre nézik az arányosságot és az érintettek jogait.
Összefoglalva a fentieket, a bírói gyakorlat tapasztalatunk alapján meglehetősen tágan kezeli a kérdést és nem fog fennakadni azon, hogy a szenzorok éppenséggel nem megfelelően voltak elhelyezve, ha egyébként bizonyítékként felhasználható az adat és egyéb személyiségi jogot sem sért súlyosan.
Jogi kockázat abban rejlik, hogy a megfelelő műszaki szabályok elmulasztása külön eljárásban adatvédelmi intézkedést vonhat maga után. Személyiségi jogsértésnél szintén számolni lehet azzal, hogy külön eljárásban nem vagyoni kártérítési igénnyel lép fel az érintett.
dr. Krizsán Zoltán
D.A.S. Jogszerviz