Keresés

Napidíj itthon és külföldön

Témánk kiindulópontja az, hogy a munkaszerződésben foglaltakat teljesítenie kell a munkáltatónak és a munkavállalónak is. A munkáltató egyik többletjoga, hogy egyoldalúan jogosult a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni a munkavállalót. Ebbe tartozik az is, hogy átmenetileg eltérő lehet a munkavégzés helye, ezt kiküldetésnek nevezzük. A napidíjas elszámolás máshogy alakul akkor, ha a munkavégzésben egy külföldi elem is található; cikkünk a magyar és külföldi esetre is kiterjedően ismerteti a legfontosabb tapasztalatokat.


A napidíjas juttatás Magyarországon


Amennyiben magyar munkáltatónál vagy foglalkoztatónál vállalunk munkát és a munkavégzés helye is Magyarország, a napidíj fogalommal a kiküldetés esetén fogunk csak találkozni. A Munka törvénykönyve az alapbér megnevezést használja, méghozzá havi alapbéres elszámolás a főszabály. Lehetőség van emellett kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni a munkabért. Egyéb díjazásról nem szól a törvény, a napidíj fogalmat az ideiglenes kiküldetésnél említi kivételesen.


A bevezetésben már írtunk arról, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, esetleg munkahelyen foglalkoztatni. Ennek évenkénti maximális tartamát megadja a törvény: 44 munkanap vagy 350 óra. Rögzíti a jogszabály, hogy amennyiben belföldön eltérő munkahelyen foglalkoztatják a munkavállalót, a hivatalos kiküldetés idejére napidíj jár.


A 437/2015 Korm. rendelet biztosítja azt, hogy a belföldi kiküldetés során felmerülő többletköltségek fedezésére napi átalányként költségtérítés jár a munkavállalónak. A napidíj összege legalább ötszáz forint naponta. Kiküldetés esetén sem jár azonban minden esetben napidíj: a távollétnek el kell érnie a hat órát, illetve amennyiben az élelmezés biztosított a kiküldetés helyén, napidíjat nem kell biztosítani.


Hozzátesszük, hogy a jogszabályok nem tiltják az ettől pozitív irányba történő eltérést. Napidíjban megállapodhatnak a felek akkor is, ha egyébként nem lenne kötelező azt biztosítani. Amennyiben pedig a munkavállaló rendszeresen teljesít belföldi kiküldetést, havi átalánydíjat is megállapíthatnak a részére. Kiemeljük, hogy miniszteri rendelet ettől eltérően is rendelkezhet, erre látunk példát a Külgazdasági és Külügyminisztérium alkalmazottjainak belföldi kiküldetése esetén.


A kiküldetés ideje alatt is főszabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania a munkavégzéshez szükséges feltételeket. A kiküldetés alatt a lakóhelyétől eltérő helyen történik a foglalkoztatás, így a munkavállaló oldalán szállás-, élelem- és közlekedési költségek merülhetnek fel. Önmagában a felek egyeznek meg, de mivel ezek mind a munkavégzéshez szükséges feltételként értékelhetőek, a munkáltató viseli ezeket a költségeket.


Napidíj külföldi kiküldetés esetén


Az Európai Unión (és Svájcon) belülre, Magyarországról történő kiküldetés időtartamára a 285/2011. Korm. rendelet kapcsol kötelezően előírt magatartási szabályokat. A napidíj alkalmazásának adójogi vonzata van, ugyanúgy mint az ún. üzemanyag-megtakarításnak is. Ez igaz a belföldi kiküldetésre is. A cél a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján elszámolható költségek optimalizálása, figyelembe véve az uniós irányelveket is a külföldi kiküldetésnél.


A kormányrendelet a nemzetközi közúti fuvarozásban részt vevő gépkocsivezetők jogait érinti, három bekezdésben részletezi a napidíj alapján történő adómegállapítás képletét. Az alapul szolgáló adatok leírásától és a pontos kiszámítástól jelen cikkünkben eltekintünk, sokkal fontosabbnak tartjuk gyakorlati szempontból bemutatni a napidíj mibenlétét.


Tapasztalatunk alapján legtöbbször akkor merül fel probléma a külföldi kiküldetésre járó napidíj kifizetésével, amikor a munkavállaló már a felmondási idejét tölti, vagy próbaidő alatt megszűnik a munkaviszony. A felmondási időre vagy a próbaidőre járó alapbért még megkapja a munkavállaló, a napidíjat viszont csak ímmel-ámmal, sok esetben több hónapos késedelemmel vagy sehogy sem.


Ilyen esetekben a munkaszerződésből kell kiindulni, járjunk el körültekintően a munkaszerződés aláírásakor! Ugyan a kormányrendelet kötelezően biztosítja a nemzetközi gépkocsivezetők részére a napidíjat, annak minimumától el lehet térni. Ezért, ha szóban megállapodik a két fél az alapbérben és a napidíj összegében is, a későbbi jogvitáknál a bizonyítás érdekében fontos, hogy a pontos összeg kerüljön rögzítésre írásban is.


Azt, hogy a napidíjas elszámolás milyen nagy számú munkavállalói kört érint megmutatja az is, hogy 2021-ben az Európai Unió Bírósága pont egy magyar vonatkozású ügyben vizsgálta többek között a napidíj jellegét is. Pontosabban, azt a kérdést járták körbe, hogy a napidíj a munkabér részének tekinthető-e, ugyanis a magyar Munkatörvénykönyv és a határon átnyúló kiküldetésről szóló uniós irányelv nem mutatott harmonizált gyakorlatot.


A bíróság a határozatában akként rendelkezett, hogy a napidíj a minimálbér részét képezi és a kiküldetéshez tartozó juttatásnak minősül. Ez alól kivétel, ha azt a kiküldetés kapcsán felmerülő költségek (utazás, lakhatás, élelemellátás) megtérítésére fizetik ki – ez megegyezik a belföldi kiküldetésnél írtakkal, tehát nem a minimálbér részeként értékelhető juttatásról van szó. Pont ezen rendelkezés miatt is fontos az, hogy a munkaszerződésben keretbe legyen foglalva az alapbér, a napidíj és az egyéb juttatások is.


Végezetül kiemeljük, hogy a fentiek a munkaviszonyra vonatkoznak. Amennyiben a felek között megbízási jellegű jogviszony áll fent, az ő megállapodásuk az irányadó és a fentiektől el is térhetnek. Adójogi szempontból azonban ilyenkor sem elhanyagolható jogintézmény a napidíjas elszámolás, az a megbízott (járművezető), de a megbízó érdekkörében is felmerülhet.


dr. Krizsán Zoltán

D.A.S. Jogszerviz